{"id":12198,"date":"2021-02-11T09:18:17","date_gmt":"2021-02-11T09:18:17","guid":{"rendered":"http:\/\/localhost\/goverment\/?page_id=12198"},"modified":"2025-05-06T21:42:33","modified_gmt":"2025-05-06T18:42:33","slug":"scurt-istoric","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/scurt-istoric\/","title":{"rendered":"R\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t
\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi d\u00e1tumok<\/h1>\n<\/header>\n
\n

R\u00e9g\u00e9szeti felfedez\u00e9sek:<\/strong><\/p>\n

A n\u00f6v\u00e9nyzetben, halakban \u00e9s vadban gazdag \u00c9r-v\u00f6lgyi t\u00e1j m\u00e1r \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt is kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9l\u0151helyet k\u00edn\u00e1lt az ember sz\u00e1m\u00e1ra. Az emberi jelenl\u00e9t els\u0151 nyomai a k\u0151korszakb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. A Tisza-kult\u00fara hal\u00e1sz\u00f3-vad\u00e1sz\u00f3 n\u00e9pe \u00e9lt itt i. e. 2200\u20131800 k\u00f6z\u00f6tt. A Varbot (r\u00e9gi nev\u00e9n Varbocz) nev\u0171 magaslaton bronzkori telep\u00fcl\u00e9s maradv\u00e1nyait tal\u00e1lt\u00e1k meg, melyeket azonban a 11\u201314. sz\u00e1zadi temetkez\u00e9sek szinte teljesen elpuszt\u00edtottak.<\/p>\n

A leggazdagabb bronzkori leletek Kr. e. 1850\u20131450 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, amelyeket 1964 \u00e9s 1969 k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1rtak fel a Vida-dombon. A nagyv\u00e1radi m\u00fazeum r\u00e9g\u00e9szei itt egy vir\u00e1gz\u00f3 bronzkori telep\u00fcl\u00e9st fedeztek fel, amely az Ottom\u00e1nyi kult\u00fara r\u00e9sze volt.<\/p>\n

A falut 7,55 m\u00e9ter m\u00e9ly \u00e9s 20 m\u00e9ter sz\u00e9les v\u00e9d\u0151\u00e1rok \u00f6vezte, ami az ottom\u00e1nyi kult\u00fara els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik szakasz\u00e1ra jellemz\u0151. A bronzkori emberek ezt a ter\u00fcletet az\u00e9rt v\u00e1laszthatt\u00e1k, mert a kor technol\u00f3gi\u00e1ja nem tette lehet\u0151v\u00e9 nagyobb er\u0151d\u00edtm\u00e9nyek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Az \u00c9r-v\u00f6lgy m\u00e1s, ugyanebb\u0151l a korszakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sein is megfigyelhet\u0151, hogy a t\u00f6rzsek elhagyt\u00e1k a magaslatokat, \u00e9s ink\u00e1bb mocsarakkal k\u00f6r\u00fclvett szigetekre h\u00faz\u00f3dtak. A Vida-hegy anyaga fegyverekben szeg\u00e9ny, ami arra utal, hogy nem katonai, hanem polg\u00e1ri telep\u00fcl\u00e9s volt. Az \u00e1rkok v\u00e9delmi c\u00e9lt szolg\u00e1ltak, a m\u00e1s t\u00f6rzsekkel val\u00f3 \u00f6sszecsap\u00e1sok ellen<\/p>\n

A lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek t\u00e9glalap alak\u00fa, f\u00f6ldszintes, n\u00e1ddal fedett h\u00e1zak voltak, agyagb\u00f3l \u00e9p\u00edtve. Belsej\u00fckben egy-k\u00e9t t\u0171zhely \u00e9s egy \u00e9lelmiszert\u00e1rol\u00f3 g\u00f6d\u00f6r volt.<\/p>\n

Szalacs a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g idej\u00e9n<\/strong><\/p>\n

1. <\/em>Korai \u00edrott forr\u00e1sok \u00e9s n\u00e9met hospesek<\/strong><\/p>\n

Szalacs els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se 1067-b\u0151l sz\u00e1rmazik, mint Szabolcs v\u00e1rmegy\u00e9hez tartoz\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 neveken szerepel: Zolochy (1163\u20131173), Szalaczy (1570), Szal\u00e1cz \/ Szalacz \/ Szal\u00e1z (1692), Szalacs \/ Szal\u00e1ts (1772), \u00c9r-Szalacs (1813), Szalacs (1851).<\/p>\n

A v\u00e1rost mint olyat a nagyv\u00e1radi Regestrum 1215-ben Zolos n\u00e9ven eml\u00edti. A n\u00e9v szl\u00e1v eredet\u0171, jelent\u00e9se s\u00f3 t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 hely..<\/strong> Ez arra utal, hogy a magyarok egy m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 szl\u00e1v telep\u00fcl\u00e9st tal\u00e1ltak itt.<\/p>\n

A 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n n\u00e9met hospesek is \u00e9rkeztek. Nem \u00faj telep\u00fcl\u00e9st hoztak l\u00e9tre, hanem a megl\u00e9v\u0151t b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A falu ekkor k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1llt, mindkett\u0151nek k\u00fcl\u00f6n pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja volt \u2013 az egyik Szolnok, a m\u00e1sik Bihar megy\u00e9hez tartozott. Ez a kett\u0151ss\u00e9g a 15. sz\u00e1zadig fennmaradt.<\/p>\n

Konkr\u00e9t adatokkal rendelkez\u00fcnk a nagyv\u00e1radi Regestrumban feljegyzett, e helys\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9metekr\u0151l. Egy jelent\u00e9s szerint a szolnoki polg\u00e1rok \u00e9s jobb\u00e1gyok bepereltek egy S\u0103lacea-i f\u00e9rfit, Posat, Pal fi\u00e1t, be akarva bizony\u00edtani, hogy az \u0151 v\u00e1rosukb\u00f3l sz\u00e1rmazik, de \u0151 azzal v\u00e9dekezik, hogy \u0151 egy szabad szolnoki n\u00e9met, \u00e9s ez\u00e9rt nem tartozik a szolnoki jobb\u00e1gys\u00e1ghoz.<\/p>\n

A 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a kir\u00e1ly n\u00e9met hospeseket telep\u00edtett ide. A telep\u00fcl\u00e9s ekkor k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1llt, mindkett\u0151nek k\u00fcl\u00f6n pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja volt \u2013 az egyik Szolnok, a m\u00e1sik Bihar v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott. Ez a kett\u0151ss\u00e9g a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9ig fennmaradt, amikor a k\u00f6zs\u00e9g f\u00f6ldes\u00fari birtok lett.<\/p>\n

A \"hospes\" kifejez\u00e9s vend\u00e9get jelent, olyan szabad vend\u00e9get, aki itt k\u00edv\u00e1n letelepedni, \u00e9s ez\u00e9rt v\u00e9delemre \u00e9s bizonyos szabads\u00e1gjogokra jogosult. Ez az elnevez\u00e9s teh\u00e1t a bev\u00e1ndorl\u00f3k jogi \u00e9s t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz\u00e1ra utal, nem pedig nemzeti st\u00e1tuszukra. Ha nemzetis\u00e9g\u00fckre k\u00edv\u00e1ntak utalni, akkor a nev\u00fcket is hozz\u00e1adt\u00e1k (Salla eset\u00e9ben - Tentonicum). A szalacaiaknak is voltak bizonyos jogaik, de az ezeket igazol\u00f3 dokumentum nem maradt fenn. A k\u00f6zigazgat\u00e1si auton\u00f3mia gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l azonban vannak adataink, \u00e9s szabadon v\u00e1laszthattak maguknak b\u00edr\u00f3t, de csak a kir\u00e1ly vagy a kir\u00e1ly gener\u00e1lisa tehetett igazs\u00e1got. Ugyan\u00edgy v\u00e1lasztott\u00e1k meg lelk\u00e9sz\u00fcket is, akit a tized egynegyede illetett meg.<\/p>\n

Satu-Mare megy\u00e9hez hasonl\u00f3an Sa\u00f4ne lakosai is rendelkeztek bizonyos tulajdonjogokkal \u00e9s helyi szok\u00e1sjogokkal.<\/p>\n

Ami a szatm\u00e1ri n\u00e9met bev\u00e1ndorl\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t illeti, felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az alacsonyabb lehetett, mint a bart\u00f3ki lakoss\u00e1g\u00e9, mivel telep\u00fcl\u00e9s\u00fck nem kapott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nevet, fokozatosan be\u00e9p\u00fclt a magyar k\u00f6rnyezetbe. Magyarosod\u00e1sukat az is felgyors\u00edtotta, hogy a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n a kev\u00e9s megmaradt n\u00e9metnek nem volt el\u00e9g lesz\u00e1rmazottja. A 15. sz\u00e1zadi dokumentumokb\u00f3l kider\u00fcl, hogy a korabeli lakosok \u00f6sszes neve magyar volt<\/p>\n

A germ\u00e1n nevek nyomai azonban megmaradtak, mint a germ\u00e1n eredet bizony\u00edt\u00e9kai, mivel a n\u00e9pnevek fontos bizony\u00edt\u00e9kai egy helys\u00e9g etnikai hovatartoz\u00e1s\u00e1nak. A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n S\u0103lacea a nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zi birtok (Capitulum) r\u00e9sze lett, elvesz\u00edtve kor\u00e1bbi jogait, \u00e9s ezzel elt\u0171nt minden akad\u00e1lya a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 tiszt\u00e1n magyar k\u00f6rnyezetnek.<\/p>\n

2. <\/em>Szalacs \u00e9s a s\u00f3kereskedelem<\/strong><\/p>\n

Szalacs \u00e9let\u00e9ben a k\u00f6z\u00e9pkorban a s\u00f3 fontos szerepet j\u00e1tszott a falu \u00e9let\u00e9ben, amit a telep\u00fcl\u00e9s neve (s\u00f3t\u00e1rol\u00f3 hely) is bizony\u00edt. Az \u00f3kort\u00f3l kezdve itt haladt \u00e1t az \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e9rkez\u0151 s\u00f3\u00fat.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pkorban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a s\u00f3t haszn\u00e1lt\u00e1k f\u0171szerk\u00e9nt \u00e9s tart\u00f3s\u00edt\u00f3szerk\u00e9nt. Fontoss\u00e1ga miatt az egyik legfontosabb \u00e1rucikk volt. A nyers s\u00f3 abban az id\u0151ben a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e1llamban fizet\u0151eszk\u00f6z is volt.<\/p>\n

Nem tudjuk pontosan, hogy mikor l\u00e9tes\u00fclt a szal\u00e9zi s\u00f3telep, de 1217-ben m\u00e1r biztosan l\u00e9tezett, mert II. Andr\u00e1s az 1217-es keresztes hadj\u00e1rat sor\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy a szal\u00e9zi s\u00f3k\u00f6zpont bev\u00e9tel\u00e9b\u0151l 500 m\u00e1rk\u00e1t fizet egy szerzetesrendnek.<\/p>\n

Id\u0151vel a s\u00f3t\u00e1rol\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent, \u00e9s m\u00e1r nem volt az a vir\u00e1gz\u00f3 kereskedelmi k\u00f6zpont, amely a 13. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben volt.<\/p>\n

3. <\/em>Szalacs a v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1n<\/strong><\/p>\n

Szalacs az \u00c1rp\u00e1d-korban k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f3l fejlett, a korabeli telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl kiemelked\u0151 v\u00e1ros volt: egyr\u00e9szt a germ\u00e1n bev\u00e1ndorl\u00f3k (hospesek) \u00e9s el\u0151jogaik, m\u00e1sr\u00e9szt a s\u00f3\u00fat \u00e9s a kir\u00e1lyi s\u00f3lel\u0151hely\u00a0miatt.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pkori magyar telep\u00fcl\u00e9sek v\u00e1ross\u00e1 alakul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit elemezve meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy S\u0103lace\u00e1nak minden lehet\u0151s\u00e9ge megvolt arra, hogy v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1ljon. A term\u00e9szeti adotts\u00e1gokat a mocsaras ter\u00fclet jelentette (mint Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Seghedin eset\u00e9ben), amely v\u00e9delmet \u00e9s \u00e9letfelt\u00e9teleket egyar\u00e1nt k\u00edn\u00e1lt. <\/p>\n

Egy r\u00e9gi katonai \u00fat egy kereskedelmi \u00fat f\u00f6l\u00e9 ker\u00fclt. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a s\u00f3kereskedelemre alapozva fejl\u0151d\u00f6tt itt az ipar \u00e9s a kereskedelem. A s\u00f3kereskedelem adminisztr\u00e1ci\u00f3ja is itt t\u00f6rt\u00e9nhetett, valamint a szabad piac joga, s\u0151t az \u00e1thalad\u00f3 \u00e1ruk meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak joga is, amely jog 1332-ben elveszett.<\/p>\n

A fentieket figyelembe v\u00e9ve elmondhatjuk, hogy Szalacs Szegedhez hasonl\u00f3an elindult a v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n. De igaz\u00e1n szabad v\u00e1ross\u00e1 nem tudott v\u00e1lni. Az 1400-as \u00e9vekben Szalacs a f\u00f6ldesurak fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclt, \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si auton\u00f3mi\u00e1ja megsz\u0171nt. Az 1520-as \u00e9vekben a korabeli v\u00e1mok\u00a0k\u00f6z\u00f6tt\u00a0eml\u00edtik.<\/p>\n

A modern korszak<\/strong><\/p>\n

1. A reform\u00e1ci\u00f3t\u00f3l a t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3li felszabadul\u00e1sig<\/em><\/strong><\/p>\n

A reform\u00e1ci\u00f3, a protest\u00e1ns vall\u00e1s gyors elterjed\u00e9se a Partium ter\u00fclet\u00e9n szint\u00e9n jelent\u0151s hat\u00e1ssal volt Szalacs\u00a0\u00e9let\u00e9re. Az 1836-os egyh\u00e1zi dokumentumokb\u00f3l kider\u00fcl, hogy 1549-ben m\u00e1r voltak k\u00f6vet\u0151i az \u00faj hitnek, 1577-ben pedig az eg\u00e9sz falu \u00e1tt\u00e9rt a reform\u00e1tus vall\u00e1sra.<\/p>\n

Az 1552-es t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a Tisz\u00e1n t\u00fali r\u00e9sz \u00e9s \u00edgy Bihar megye egy r\u00e9sze is oszm\u00e1n uralom al\u00e1 ker\u00fclt. 1583-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k Szalacsot is, 440 embert leig\u00e1ztak, 1660-ban pedig az eg\u00e9sz megye t\u00f6r\u00f6k\u00a0iga\u00a0al\u00e1\u00a0ker\u00fclt.<\/p>\n

Csaky Istv\u00e1nt a megye egyik legjelent\u0151sebb f\u00f6ldbirtokosak\u00e9nt eml\u00edtik. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r parancs\u00e1ra a nagyv\u00e1radi egyh\u00e1zmegy\u00e9t \u00e1tszervezt\u00e9k, \u00e9s a Capitulum (amelyet a kanonoki test\u00fclet k\u00e9pviselt) az 1552-es \u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint visszakapta a t\u00f6r\u00f6k inv\u00e1zi\u00f3 el\u0151tt birtokolt birtokait. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt Szalacs visszaker\u00fclt a Capitulum tulajdon\u00e1ba.<\/p>\n

2. A Capitulum \u00fajra a birtok\u00e1ban<\/em><\/strong><\/p>\n

Szalacs a k\u00f6z\u00e9pkorban fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a s\u00f3kereskedelemben. A falu nev\u00e9nek jelent\u00e9se is \u201es\u00f3t\u00e1rol\u00f3 hely\u201d. Itt haladt \u00e1t az \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e9rkez\u0151 s\u00f3\u00fat.<\/p>\n

A s\u00f3 \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t a legfontosabb f\u0171szer \u00e9s tart\u00f3s\u00edt\u00f3szer volt, fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt is haszn\u00e1lt\u00e1k. 1217-ben II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly a szalacsi s\u00f3t\u00e1rol\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 j\u00f6vedelemb\u0151l 500 m\u00e1rk\u00e1t adott egy szerzetesrendnek.<\/p>\n

A 13. sz\u00e1zad ut\u00e1n a s\u00f3t\u00e1rol\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ge fokozatosan cs\u00f6kkent, \u00e9s a kereskedelmi k\u00f6zpont szerep\u00e9t elvesz\u00edtette.<\/p>\n

3. <\/em>Helyi \u00e9let 1848-1914 k\u00f6z\u00f6tt<\/strong><\/p>\n

Az 1848-as \u00e9v m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben. A forradalom ut\u00e1ni t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben is \u00e9rezhet\u0151ek. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n meg\u00e9p\u00fclt a Nagyv\u00e1rad - Szatm\u00e1r \u00e9s a Nagyv\u00e1rad - Marghita vas\u00fatvonal, de ezek nem \u00e9rt\u00e9k el Szalacsot, \u00edgy gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9ge\u00a0cs\u00f6kkent.<\/p>\n

N\u00e9pess\u00e9g<\/strong><\/p>\n

\u00c9rdekes megjegyezni, hogy az 1692-es adatokhoz k\u00e9pest, amelyek 66 lakost eml\u00edtenek, alig egy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma 2529 f\u0151re emelkedett. Tov\u00e1bbi f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva megdupl\u00e1z\u00f3dik, de az 50-es \u00e9vek ut\u00e1n fel\u00e9re cs\u00f6kken, majd emelked\u0151 tendenci\u00e1t mutat, de m\u00e1r nem \u00e9ri el az 1851-es szintet, amikor 5300 lakos \u00e9lt Szalacs telep\u00fcl\u00e9sen. A vall\u00e1s tekintet\u00e9ben a reform\u00e1tus vall\u00e1s volt a domin\u00e1ns, de ma m\u00e1r kiegyenl\u00edtett az ar\u00e1ny.<\/p>\n

Egyh\u00e1z \u00e9s kult\u00fara<\/strong><\/p>\n

1. <\/em>R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia<\/p>\n

A 12. sz\u00e1zadban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg n\u00e9met bev\u00e1ndorl\u00f3k alap\u00edtott\u00e1k a Szalacs r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t. A pl\u00e9b\u00e1nia els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9sei a 13. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n

Zsigmond kir\u00e1ly adom\u00e1nylevel\u00e9b\u0151l kider\u00fcl, hogy Szalacs akkoriban k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1llt, mindegyiknek saj\u00e1t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja volt, az egyik r\u00e9sz Szolnok megy\u00e9hez, a m\u00e1sik Biharhoz tartozott. A k\u00e9t templomot 1407 ut\u00e1n egyes\u00edtett\u00e9k \u00fajra, amikor Capitulumhoz tartozott.<\/p>\n

A nagyv\u00e1radi capitulum 1557-es elt\u00f6rl\u00e9se ut\u00e1n Szalacs Varkoch Tam\u00e1s vil\u00e1gi fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclt, aki a genfi reform\u00e1tus mozgalom k\u00f6vet\u0151jek\u00e9nt fontos szerepet j\u00e1tszott a bihari reform\u00e1ci\u00f3ban. \u00cdgy S\u0103lacea k\u00f6zs\u00e9g lak\u00f3i a reform\u00e1tus kultuszra t\u00e9rtek \u00e1t, k\u00f6vetve mester\u00fcket. A templomot az \u00faj hit szellem\u00e9ben \u00fajraszentelt\u00e9k, \u00e9s ett\u0151l kezdve a katolikus egyh\u00e1z k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadra megsz\u0171nt a k\u00f6zs\u00e9gben.<\/p>\n

A katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t 1736-ban alap\u00edtott\u00e1k \u00fajra Szalacson. Az \u00faj, barokk st\u00edlus\u00fa templom 1792-ig \u00e9p\u00fcl. A templom torny\u00e1t eredetileg zsindellyel fedt\u00e9k, csak 1936-ban cser\u00e9lt\u00e9k le b\u00e1doggal.<\/p>\n

A f\u0151olt\u00e1r a Boldogs\u00e1gos Sz\u00fczet \u00e1br\u00e1zolja, amelyet Mezei Lajos nagyv\u00e1radi fest\u0151m\u0171v\u00e9sz festett 1879-ben Nogall J\u00e1nos nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Az 1752-es egyh\u00e1zi dokumentumok a mai napig fennmaradtak. Knapp Andr\u00e1s Knapp Andr\u00e1s, aki 1823-1851 k\u00f6z\u00f6tt szolg\u00e1lt S\u0103lace\u00e1ban, az egyh\u00e1z egyik lelk\u00e9sze volt.<\/p>\n

2. <\/em>Reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g<\/strong><\/p>\n

1550 k\u00f6r\u00fcl a reform\u00e1ci\u00f3 m\u00e1sodik hull\u00e1m\u00e1nak sv\u00e1jci sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3i jelentek meg magyar f\u00f6ld\u00f6n. A reform\u00e1ci\u00f3 sv\u00e1jci \u00e1ga 1549-ben Szalacson is k\u00f6vet\u0151kre tal\u00e1lt.<\/p>\n

A k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1g\u00e1nak nagy r\u00e9sze protest\u00e1ns hitre t\u00e9rt, k\u00f6vetve f\u00f6ldbirtokosukat, Varkoch Tam\u00e1st, Nagyv\u00e1rad kapit\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Ennek az id\u0151szaknak az utols\u00f3 lelkip\u00e1sztora, Nagy Imre az ezredfordul\u00f3 \u00e9v\u00e9ben \u00e9rkezett a k\u00f6zs\u00e9gbe Margit\u00e1r\u00f3l, \u00e9s egy anyagilag \u00e9s lelkileg egyar\u00e1nt meggyeng\u00fclt gy\u00fclekezetet tal\u00e1lt. Ez az id\u0151szak a nagy \u00e9p\u00edtkez\u00e9s id\u0151szaka volt mind helyi, mind orsz\u00e1gos szinten. Szalacson is jav\u00edt\u00e1si \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1latok (le\u00e1ny- \u00e9s fi\u00faiskol\u00e1k) kezd\u0151dtek, t\u00f6bbnyire hitelb\u0151l.<\/p>\n

3. <\/em>Reform\u00e1tus egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9nelem<\/strong><\/p>\n

A reform\u00e1tus egyh\u00e1z jelenlegi form\u00e1ja 1798-1802-b\u0151l sz\u00e1rmazik. Az akkori v\u00e1ltoz\u00e1sok ut\u00e1n neh\u00e9z k\u00f6vetkeztetni a kor\u00e1bbi st\u00edlusra, csak egy felvet\u00e9s\u00fcnk van; 1721-ben Bihar megye tisztvisel\u0151i besz\u00e1molnak a megye templomainak helyzet\u00e9r\u0151l, megeml\u00edtve, hogy a szal\u00e9zi templomnak k\u00e9t tornya van \u00e9s kolostorszer\u0171 megjelen\u00e9se. Tal\u00e1ltunk egy 1705-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 viaszpecs\u00e9tet is a k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l, amely egy r\u00f6vid torny\u00fa templomot \u00e1br\u00e1zol, amelyen egy csillag \u00e9s egy \u00e1rboc volt. A pecs\u00e9t a templom d\u00e9li oldal\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja k\u00e9t ablakkal. Nem vagyunk benne biztosak, hogy a mai reform\u00e1tus templom hely\u00e9n keress\u00fck a r\u00e9gi k\u00e9ttorny\u00fa templomot. A nagy utaz\u00f3, K. Nagy S\u00e1ndor a m\u00falt sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n megjelent \"A Burga-hegyen\" c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben meger\u0151s\u00edti, hogy az \u00fagynevezett \"templom hely\u00e9n\" egykor a k\u00e9ttorny\u00fa templom \u00e1llt. A templom eml\u00e9k\u00e9t ma m\u00e1r csak nevek \u0151rzik, mint p\u00e9ld\u00e1ul: \"templomt\u00e9r\", a p\u00e1pai k\u00fat, Szent Gy\u00f6rgy utca, amelyekben felismerhetj\u00fck a Szent Gy\u00f6rgy nev\u00e9re felszentelt templomot. Ennek a templomnak a hely\u00e9n ma egy \"templomhely\" nev\u0171 halom \u00e1ll, \u00e9s a t\u00e9gl\u00e1k a h\u00e1zak k\u00e9m\u00e9nyeiben l\u00e1that\u00f3k. A Szent Gy\u00f6rgy nev\u00e9re felszentelt templom val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kor\u00e1bban, a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s idej\u00e9n pusztult el.<\/p>\n

Mindebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a mai reform\u00e1tus templom hely\u00e9n egykoron \u00e1llt a Beliczay L\u00e1szl\u00f3 \u00e1ltal eml\u00edtett templom, amely azonos volt a Zsigmond kir\u00e1ly oklevel\u00e9ben eml\u00edtett templommal, \u00e9s amelyet a reform\u00e1tusok \u00e1tvettek.<\/p>\n

II. J\u00f3zsef kir\u00e1ly 1781-es rendelete a vall\u00e1si toleranci\u00e1r\u00f3l lehet\u0151v\u00e9 tette a reform\u00e1tus egyh\u00e1z b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t Szalacson . A presbiteri gy\u0171l\u00e9s 1797. janu\u00e1r 29-\u00e9n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy m\u00e9g abban az \u00e9vben megkezdik az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st, ak\u00e1r egy nagyobb k\u00f6lcs\u00f6n kock\u00e1ztat\u00e1s\u00e1val is. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1802-ben fejez\u0151d\u00f6tt be.<\/p>\n

A templom belsej\u00e9t 1815-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel. A h\u00edvek azonban nem sok\u00e1ig \u00e9lvezhett\u00e9k a templom k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, mert 1827. m\u00e1jus 20-\u00e1n a torny\u00e1ba vill\u00e1m csapott, a tet\u0151 le\u00e9gett \u00e9s a harangok elolvadtak. Az egyh\u00e1z az iskola\u00e9p\u00fclet 1822-24 k\u00f6z\u00f6tti befejez\u00e9se ut\u00e1n dr\u00e1mai helyzetbe ker\u00fclt, ez\u00e9rt a megyei egyh\u00e1zakhoz fordultak seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt.<\/p>\n

4. <\/em>Oktat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Az oktat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 legkor\u00e1bbi feljegyz\u00e9sek 1412-b\u0151l sz\u00e1rmaznak k\u00e9t di\u00e1kr\u00f3l, akik ebben az \u00e9vben iratkoztak be a b\u00e9csi egyetemre: Briccius de Salach \u00e9s Paulus de Salach, 1455-ben pedig Georgius de Sallacea-t tal\u00e1ljuk itt. 1548-ban egy Wolbertus nev\u0171 szalacsi di\u00e1k beiratkozott a wittenbergi\u00a0egyetemre. A 17-18. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt a nagyenyedi Bethlen Koll\u00e9giumban is tal\u00e1lunk szalacsi\u00a0di\u00e1kokat. Ezek az adatok a telep\u00fcl\u00e9s j\u00f3 gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9re utalnak, hiszen a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1t mindig is a gazdas\u00e1gi fejletts\u00e9g fokm\u00e9r\u0151j\u00e9nek tekintett\u00e9k.<\/p>\n

Nem tudjuk pontosan, hogy mikor alakult ki a helyi oktat\u00e1s, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a protestantizmus elterjed\u00e9se ut\u00e1n, az egyh\u00e1z sz\u00e1rnyai alatt. Az \u00e1ltalunk elemzett id\u0151szakban csak \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1k m\u0171k\u00f6dtek\u00a0Szalacson.<\/p>\n

Az oktat\u00e1ssal kapcsolatos legkor\u00e1bbi adat 1633-b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amely a reform\u00e1tus iskola rektor\u00e1nak fizet\u00e9s\u00e9re utal, amely a pap fizet\u00e9s\u00e9nek fele volt a term\u00e9kekben, \u00e9s ez az ar\u00e1ny k\u00e9s\u0151bb is megmaradt. A tan\u00edt\u00f3 egyben a harangoz\u00f3 is volt. M\u00e9g a 18. sz\u00e1zadban is jellemz\u0151 volt, hogy a tan\u00e1r egyben k\u00e1ntor, sekresty\u00e9s, harangoz\u00f3 \u00e9s jegyz\u0151 is volt. Ezek a kis iskol\u00e1k szorosan kapcsol\u00f3dtak a helyi egyh\u00e1zhoz, \u00e9s annak fel\u00fcgyelete alatt \u00e1lltak. A helyi oktat\u00e1s legfontosabb c\u00e9ljai a katekizmus, a bibliai t\u00f6rt\u00e9netek, az \u00e9nekek \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 olvasm\u00e1nyok tan\u00edt\u00e1sa voltak, kisebb hangs\u00falyt fektetve az \u00edr\u00e1sra \u00e9s a hall\u00e1sra. Az oktat\u00e1s nyelve a helyiek nyelve volt. A tan\u00e1rok \u00e1ltal\u00e1ban tanulm\u00e1nyaikat megszak\u00edt\u00f3 di\u00e1kok voltak. A 18. sz\u00e1zadi tan\u00e1rokat felsorol\u00f3 jegyz\u00e9kekben el\u00e9g gyakran szerepel, hogy k\u00e9s\u0151bb pap lett bel\u0151le. Az els\u0151 ismert szal\u00e9zi rektor, akit Szilagyi S\u00e1muelnek h\u00edvtak, 1717-ben tan\u00edtott itt. Ett\u0151l az \u00e9vt\u0151l kezdve - a rektorok n\u00e9vsora szerint - megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl folyt itt az oktat\u00e1s. Jellemz\u0151, hogy a rektorok csak k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttek itt. A le\u00e1nyiskola els\u0151 tan\u00edt\u00f3ja, Ari Andr\u00e1s, Ari Andr\u00e1s 1777-b\u0151l - egy \u00e9vvel a Ratio Educationis ut\u00e1n - ismert. \u00c9ppen ebben az id\u0151ben zajlott le a magyarorsz\u00e1gi oktat\u00e1s egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se, a k\u00e9t oktat\u00e1si reform (Ratio Educationis - 1776 \u00e9s Norma Regia - 1781) ut\u00e1n, amelynek f\u0151 c\u00e9lja az volt, hogy az iskola az orsz\u00e1g megb\u00edzhat\u00f3 polg\u00e1r\u00e1v\u00e1 nevelje az orsz\u00e1got. Ennek szellem\u00e9ben alakultak ki a tanterv k\u00f6vetelm\u00e9nyei.<\/p>\n

A r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g saj\u00e1t iskol\u00e1t is szervezett, de nem tudjuk, mikor kezd\u0151d\u00f6tt itt a tan\u00edt\u00e1s. Egyes adatok szerint 1806-t\u00f3l a nagyv\u00e1radi Capitulum megtiltotta a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nak, hogy a reform\u00e1tus iskola p\u00e9nzeszk\u00f6zeit felhaszn\u00e1lja. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a le\u00e1ny- \u00e9s fi\u00faiskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k (1822-1824). Ugyanakkor a rektor fizet\u00e9s\u00e9t a pap\u00e9val egy\u00fctt szab\u00e1lyozt\u00e1k. Az Oskola Rectori Conventio 1819-ben meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a fi\u00faiskola rektora, aki egyben k\u00e1ntor is volt, a papi fizet\u00e9s fel\u00e9t kapja meg javakban. Ehhez hozz\u00e1ad\u00f3dik a sz\u00fcl\u0151k \u00e1ltal fizetett \u00f6sszeg. A Conventio \u00e9s a halotti bizony\u00edtv\u00e1nyok azt mutatj\u00e1k, hogy a rektor gyakran tartotta a temet\u00e9si pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3t. A rektornak egy praeceptort kellett maga mellett tartania, aki seg\u00edtette \u0151t az \u00e9nekl\u00e9sben \u00e9s a tan\u00edt\u00e1sban. a nevel\u00e9si folyamat k\u00e9t \u00e9vszakban zajlott - ny\u00e1ron \u00e9s t\u00e9len -, az el\u0151bbit a mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1k nehez\u00edtett\u00e9k, mivel a sz\u00fcl\u0151k kor\u00e1n munk\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a gyermekeket. Az 1852-es \u00edt\u00e9let ezt \u00fagy igyekezett ellens\u00falyozni, hogy p\u00e9nzb\u00edrs\u00e1ggal s\u00fajtotta a hanyag sz\u00fcl\u0151ket, akik nem k\u00fcldt\u00e9k iskol\u00e1ba gyermekeiket. Egy 1850-es \u00edt\u00e9let a 6-12 \u00e9vesek sz\u00e1m\u00e1ra tette k\u00f6telez\u0151v\u00e9 az oktat\u00e1st.<\/p>\n

5. <\/em>Eml\u00e9km\u0171<\/strong><\/p>\n

Az el\u0151bb eml\u00edtett k\u00e9t templomon k\u00edv\u00fcl meg kell eml\u00edten\u00fcnk a k\u00f6zs\u00e9g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9gy \u00edves k\u0151hidat is, amely alatt egykor az Ier foly\u00f3 folyt. A h\u00edd t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s 29,70 m\u00e9ter hossz\u00fa volt. A h\u00edd t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l keveset tudunk. A h\u00edd el\u0151tt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy fah\u00edd \u00e1llt itt. Azt sem tudjuk, hogy mikor \u00e9p\u00fclt. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a h\u00edd 1840-ben m\u00e1r l\u00e9tezett, \u00e9s joggal tekinthetj\u00fck k\u00f6zleked\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9knek, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9s az egyik legr\u00e9gebbi Bihar megy\u00e9ben. M\u00e1ra elvesztette funkci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s a v\u00edz m\u00e1r r\u00e9gen nem folyik alatta. Helyi kezdem\u00e9nyez\u00e9sre 1998 nyar\u00e1n megkezd\u0151dtek a konszolid\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1latok, \u00e9s m\u00e1r a vend\u00e9gek is gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhetnek a fel\u00faj\u00edtott\u00a0h\u00eddban.<\/p>\n

\u00c9rdemes megeml\u00edteni Szalacs kis pinc\u00e9it is, b\u00e1r ezeket nem nevezik m\u0171eml\u00e9keknek. A bortermel\u0151 vid\u00e9keken \u0151sid\u0151k \u00f3ta jellemz\u0151ek a domboldalba v\u00e1jt, egyfajta sik\u00e1tort alkot\u00f3 pinc\u00e9k. Napjainkban Szalacson mintegy 970 ismert, a domboldalba \u00e1sott pince van, amelyek az \u00fagynevezett pinceutc\u00e1t alkotj\u00e1k. Legt\u00f6bbj\u00fcket a m\u00falt sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A legr\u00e9gebbi 1803-b\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n<\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Date istorice Descoperiri arheologice: Acest mediu bogat \u00een vegeta\u0163ie, pe\u015fte \u015fi v\u00e2nat de odinioar\u0103, oferea deja cu secole \u00een urm\u0103 un excelent habitat \u015fi pentru oameni. Primele urme de a\u015fez\u0103minte omene\u015fti dateaz\u0103 din epoca de piatr\u0103. Reprezentan\u0163ii culturii de Tisa erau pescari \u015fi v\u00e2n\u0103tori, a c\u0103ror urme s-au g\u0103sit din anii 2200-1800 \u00ee. Kr., iar […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-home.php","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-12198","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12198","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12198"}],"version-history":[{"count":28,"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12198\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":13675,"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12198\/revisions\/13675"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/salacea.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12198"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}